(Hazánk egyik jelentős műemlékét a Ráday kastélyt nézzük meg vezetéssel. )
Indulás: 2016.04.10 (vasárnap) -- Részletekről csak bejelentkezve, teljes jogkörrel olvashatsz --
Túravezető: Csikarbarni
Túra tervezett távja: Menet közben kialakul...
Túrán tervezett szintemelkedés: Menet közben kiderül...
A túra várható költségei
(Belépő a Ráday kastélyba: Teljes árú: 600 Ft; diák, nyugdíjas: 400 Ft)
Találkozóhely (illetve indulással kapcsolatos egyéb infók):
-- Részletekről csak bejelentkezve, teljes jogkörrel olvashatsz --
A túra rövid leírása:
A PROGRAMRA ELŐRE FEL KELL IRATKOZNI
A busszal Pécel Kossuth-térig utazunk, innen sétálunk el a Ráday kastélyhoz. A kastélyt vezetéssel tekintjük meg.
A péceli Ráday-kastély nemcsak a 18. századi nemesi rezidenciák egyedi gyöngyszeme, hanem – gazdag irodalomtörténeti vonatkozásai miatt – szellemi kulturális örökségünknek is különleges emlékhelye. Az épület elődjét Ráday I. Pál – II. Rákóczi Ferenc titkos kancellárja és diplomatája – építtette fel, míg a ma látható, Grassalkovich stílusú kastélyt fia, a kora szellemi életére nagy hatással lévő Ráday I. Gedeon építtette 1755 és 1766 között, Mayerhoffer András és János építőmesterekkel.
Ráday Gedeon életének java részét a nemzeti művelődésnek áldozta. Kastélyában létrehozta a magyar művelődéstörténet egyik legjelentősebb könyvtárát, mely ma a Ráday Gyűjtemény része. Könyvtárának vörösmárvány oszlopokon nyugvó, kilencosztatú terének boltozatmezőit Scherwitz Mátyás tudományok allegóriáit megjelenítő freskói díszítik. Különlegesen szép emeleti dísztermének freskói erkölcsi üzeneteket hordozó görög-római mitológiai jeleneteket ábrázolnak. A kastély a 18. században a kor tudósainak és jeles íróinak találkozóhelye volt, Kazinczy Ferenc „péceli Parnasszusnak” nevezte. A kastélyban látható „A könyvtártól a konyháig – képek a Ráday család mindennapjaiból” című kiállítás e „péceli aranykort” idézi fel. A nemrégiben feltárt barokk konyhában korhű konyhai eszközöket, korabeli receptek és menük leírását lehet tanulmányozni, míg a kiállítás többi terében a kor nagy szellemi mozgalmainak, a nemzeti színház, az akadémia alapításának, az irodalmi szalonoknak a világa idéződik fel.
A „Könyvtártól a konyháig - Képek a Ráday család mindennapjaiból” címmel érdekes kiállítás is megtekinthewtő a kastélyban.
A kiállítás egyik különleges eleme a kor hangulatának stílusában kivitelezett, látványos képeket felmutató számítógépes prezentáció, amelynek segítségével az érdeklődő képet kaphat Ráday Pál és Ráday Gedeon koráról. Elolvashatja a velük kapcsolatot ápoló kortársak életrajzát, gyönyörködhet a Ráday-könyvtár művészi könyvkötéseiben, beavattat a könyvek beszerzésének, bekötésének titkaiba, és bepillanthat Ráday Gedeon és feleségének megindító hangvételű, személyes levelezésébe is, melyből két egymást gyöngéden szerető ember portréja rajzolódik ki.
Pécel másik nevezetes kastélya a Fáy kastély, mely 1910 körül épült. Jelenleg a Fáy András Mezőgazdasági Szakközépiskola kollégiumának ad helyet. Érdekessége hogy egy pincerendszer köti össze a Ráday kastéllyal.
A Fáy család története a tatárjárástól, IV. Béla idejétől kezdődik. A család már 1612-ben birtokos volt Pécelen. Fáy András iskoláit Sárospatakon végezte. Az ügyvédi vizsga letétele után 8 évig Pest vármegye szolgabírája.
1818-ban adta ki Friss bokréta című művét. A legnagyobb írói sikereit meséivel aratta: Fáy András eredeti meséi és aforizmái címmel. E mesék szinte kivétel nélkül célzatosak, valamilyen politikai vagy erkölcsi nézetet fejtenek ki. Pesti háza és fóti szőlője a kor számos nevezetes férfijának lesz találkozóhelye (fóti szőlőjében írta Vörösmarty a Fóti dalt) 1825-től tevékenyen részt vesz a politikában, Széchenyi eszméinek támogatója. Pest megye országgyűlési követe, a Budai Színház egyik igazgatója, a Kisfaludy Társaság első igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia helyettes elnöke. 1840-ben megalapítja az első magyar takarékpénztárt Hazai Első Takarékpénztár Egyesület néven.
1948-ban a péceli Fáy család kastélyában és a kastélyhoz tartozó parkban gépállomást hoztak létre, melyet 1952-ig működtettek. Az akkori Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Főosztálya hozott létre a fölszámolt gépállomás épületeit, eszközeit felhasználva egy szakmai képzést nyújtó iskolát Pécelen.
1956-tól az iskola már mezőgazdasági szakiskolaként működött. Ennek keretében mezőgazdasági technikumban, gimnáziumban érettségizett tanulókat vettek fel, országos beiskolázással.
A kastélyt valószínűleg csak kívülről tudjuk megtekinteni, péceli programunk itt ér véget.
Mindenkit szívesen várunk, de kik azok, akikre főként számítunk?
- Bárki, aki bírja...