Túra - Kirándulás - Kerékpártúra - Vízitúra - Ingyenes szervezéssel

Nagyon jó! Ezek szerint ti sem jártatok jobban, mint mi. :) :)

Nekem még beugrott a pillanat, amikor a patakmeder mellett talált fejfa láttán Somebody megjegyezte: "biztos ő is a Zöldet kereste!"

Ez egy fantasztikus összefoglalója volt a napnak! Somebody konkrétan itt zokog mellettem a röhögéstől!

Hiába no, az "ez a Muzsla nem az a Muzsla" vélhetően szlogen lesz több más kifejezéssel együtt!

Ez valóban egy felejthetetlen túra volt. Nekem címszavakban:

Érkezés után reggel még egy gyors kávé-üdítő belefér, mert a kocsma 9-kor zár! Majd műemlék jellegű pincesor, emelkedő szikrázó napsütésben (a szőlőből nem kérünk, had érjen délutánig :-) ), emelkedő gyönyörű kilátással, hullámvasút - ez még mindig nem a Muzsla -, megint emelkedik. Majd számomra a felismerés: ez a Muzsla nem az a Muzsla! Ebéd, csúcsfotó, Somebody lábának „körbetekercselése”, majd enyhe lejtő és egy kiülős, megnyugtató hely-újabb pihi. Indulás után kis keverés, majd megtaláljuk a ZÖLDET! Bozótharc - szúr,karcol,csíp – eleinte még kilátszottunk belőle, aztán már nem�

Ja, és a jutalmunk a hősiességünkért 1-1 szelet ingyen torta a TV-től, a szülinapon!

De csak néha..., úgy pár évente.. 1x, max..

Néha ilyen is kell.
A Múzsla újra kiírás felett szereplő felirat - Ez egy befejeződött túra! El ne indulj rá! - most új értelmet nyert!

Az előző kis beszámolót igazából neked kezdtem el írni.. :D

No akkor még egyszer.., de már rövidebben. (az előző nem mentődött.. )

Messziről jött ember.. :D

Az tuti, hogy ez egy felejthetetlen túra lett, nem pedig egy a sok közül.. Nekem legalábbis.
Tudod Osszi, délidőben még mit sem sejtve, kényelmesen eszegetve, nem sokkal később a Mátrában gyönyörködve a desszert is elfogyasztva megbeszéltük, h hű de jók vagyunk és a 17 órás vonattal megyünk haza.., no hát ekkor még nem tudtuk h zöld jelzéssel ellátott, "turistaútnak" nevezett, eltűnt út kifog rajtunk..
Többször is mikor azt hittük, h végre kiérünk egy-egy normálisabb részre, mindig be kellett látnunk, h tévedtünk..,, asszem ismét született egy pár új sétafika kifejezés, melyet majd beleírunk a nagykönyvbe.
Fejenként 2,5-3 liter vizet vittünk magunkkal, de a faluban az első kutat alig győztük „kiinni”.
Nekem a sarkamat, már délelőtt át kellett ragasztanom, s mire hazaértünk teljesen fel is törte a bakancs.

A kocsmában már vártak minket, „majdnem keresésünkre indultak..” :DD
Előzetesen jeleztük, h a 17:22-es vonat indulása előtt még betérünk, de e helyett csak 20:30-ra estünk be, nem kissé elgyötörten.. Viszont a csapolt sörük, és a fröccsük az nagyon jó volt.

Összességében egy nagyon jó kis túra volt, köszönet érte!
Külön köszönet, hogy nekünk nem kellett előre-jobbra-balra menni, keresni az utat, illetve, h nem kellett bemenni a csalánosba. Bár oda úgysem mentünk volna be..

Nézegettem én is a túrát aztán jött 1 megérzés. Miszerint -nem kéne nekem most menni. Így hát nem mentem.

Nos, azért ennél összetettebb volt a probléma!

A hegy megmászása fárasztó volt a melegbe, de amúgy sima ügy. Utána pihentünk egy jót egy árnyas helyen, szemben a Mátra panorámájával.

Csakhogy utána elindultunk a P jelzésen, amibe becsatlakozott a S+. Innen kellett volna letérnünk a völgy felé a Z jelzésen. De ilyen egyszerűen nincs! Valamikor tarvágás lehetett a domboldalon (ami vitte magával a jeleket is), aztán szép igényesen kinőtt a gaz, a szúrós bokor, a minden.

Elindultunk egy csapáson lefelé, ami egyre szűkült, egyre dzsungel-feelingesebb lett. Egy rendes machete-nek nagy hasznát vettem volna!!!

A lányok hősiesen követtek, gyakorlatilag zokszó nélkül. Amikor már láttuk a dózerolt utat a növényzeten keresztül, olyan sűrű lett, ami már-már áthatolhatatlan. Nagy nehezen átvágtunk rajta, itt viszont a Mátra térkép volt elcseszve és nem találtunk jelet. Találomra elindultunk a jobbik úton, de úgy fél km után már emelkedett, mi meg süllyedni szerettünk volna. ...vissza a dzsimbulyig és újratervezés.

1, azaz 1 jelet találtunk, az is csak úgy mutatott valamerre. Én elindultam minden lehetséges irányba 100-200 métert, de jel sehol. Ekkor meguntam és irány lefelé a patakvölgybe, ami itt elég nehezen járható.

Nem részletezem. Megtaláltuk ugyan később a Z jelet, de minduntalan eltűnt, embermagas gazon kellett találomra átvágni. A legszebb az volt, amikor egyértelműen bevezetett egy kétoldalt szúrós bokrokkal szegélyezett részre, amiben nyakig érő csalánerdő tenyészett. Mi persze mindannyian rövidnadrágban. Én tettem egy próbát, azóta is zsibbad a lábszáram!!! :(((

A nap végén kiszáradva, szomjasan, agyilag és testileg is elfáradva jutottunk vissza a faluba! A kocsmában találkoztunk két jófej helyivel, akik egyetértően hümmögtek: valóban, a Z nem járható...

Mi van megint másik térképet vittél? Vagy csak rövidítettél.

Fotók fent!

Köszi Minpetnek és Somebody-nak a türelmet és a belém vetett hitüket!

Huhh! Ez gyilkos volt! ...Nem vettem komolyan Fdorka intelmét a Z jelzéssel kapcsolatban!



17:22-e vonattal terveztük a visszautat, ehelyett 21:22-kor tudtunk visszaindulni!!!

Ha van kedved vasárnap menni és nincs egész hétvégés programod....

Ha jössz, írj ide, hogy keressünk a vonaton.