Mendegélünk föl a Kopaszra

Szerző: Sík Sándor(1956)

Bejegyezve: 2009.02.20 15:10 - Veni

(Vers)

Mendegélünk föl a Kopaszra.
Emlékszel egy fürtös tavaszra?
Akkor is épp így menegettünk,
Harangvirág kéklett köröttünk.

Gondolsz egy napos őszidőre?
Jöttünk föl a tölgyes tetőre,
S kéklő ajakkal, mosolyogva
Szedtük a szedret két marokra.

Most nem kérdjük, tavasz-e, ősz-e?
Csak ballagunk nézegelődve.
Nagy kék pillangók öntudatlan
Lengedeznek a pillanatban.

Lassan lépünk, mint aki ráér,
De meg nem állunk vadvirágért,
Nem hív el a hegyoldal szedre:
Láb alá nézünk, meg a hegyre.

Meg-megsüvegeljük a fákat,
Felhőket és minden csodákat,
Isszuk a szellőt mint a kelyhet.
Így mendegélünk egymás mellett.