Túra - Kirándulás - Kerékpártúra - Vízitúra - Ingyenes szervezéssel

Különbusszal utazunk Pozsonyba. Férőhelyek száma: 49fő

10 EUR költőpénz ajánlott.

Az út 5000 Ft-ba kerül. Részletek: www.haratik.hu oldalamon.




PROGRAM





LÉBÉNY, Árpád-kori templom:



A román stílusú templomot 1199-1212 között építették, és máig őrzi XIII. század elején nyert formáját. Díszeinek, berendezéseinek többsége viszont a XIX. századi helyreállítás eredménye.





A templom háromhajós, bazilikális elrendezésű. A szépen metszett kváderkövekből álló fal nagy, sima felületeit kisméretű, félköríves záródású ablakok és karcsú falpillérek tagolják. Csupán a tornyokon és az apszisokon láthatunk ívsoros párkányokat, amelyek hullámzása némileg oldja a szigorú formarendet. A díszítőkedv a kapukra koncentrálódik, amelyek lépcsőzetes bélletet alkotva törik át a vastag falat.

A templomot a jezsuiták 1638-ban megújították, 1862-1865 és 1872-1879 között August Essenwein nürnbergi építész állította helyre.

Nagyon hasonlít a Jáki templomhoz.





DÉVÉNYI VÁR:



Az egykori ország nyugati kapuja volt, a Duna és a Morva folyók összefolyásánál 80 m magas meredek hegy csúcsán emelkedik. Romjai ma is impozáns képet nyújtanak. Festői kilátás nyílik innen az Duna túloldalán emelkedő osztrák Hainburg várára illetve a Dunára. Sajnos csak kívülről tudjuk megnézni, télen zárva van.





POZSONY, a belváros főbb látnivalói:





Pozsonyi vár



A város látképét meghatározza a Dunára néző hegyen álló vár. A Pozsonyról szóló első írásos említés a 907-es Salzburgi Évkönyvben található a magyarok és a bajorok közötti háborúval kapcsolatban. A várhegy azonban már a késő kőkorszaktól lakott volt, de első ismert lakói a kelták voltak, akik egy erődített települést építettek itt. A Római Birodalom határa, a "Limes Romanus\" négy évszázadon keresztül itt húzódott. A Nagymorva Birodalom idején a szlávok építettek jelentős erődöt a hegyen. A X. századtól Pozsony a Magyar Királyság részévé vált, a várhegyen kőből emeltek erődöt, benne a Szent Megváltó templommal a XI. században. A XV. században Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején gótikus stílusú vár épült a hegyen a husziták elleni védekezésül. Ekkor emelték a keleti oldalon új bejáratul szolgáló Zsigmond-kaput, a nyugati oldalon álló, 7 méter vastag külső várfalat, valamint 1437-ban egy 85 méter mély kutat fúrtak, amelyben 42 méteren áll a víz. A XVI. században Habsburg Ferdinánd reneszánsz stílusban építtette át a várat, a következő évszázadban a Pálffyak barokk stílusban. Mária Terézia uralkodása idején a vár Albert Szász herceg részére lett bebútorozva, aki komoly műgyűjtő tevékenységet folytatott. Gyűjteménye később Bécsbe került, s jelenleg az Albertina Múzeum alapját alkotja. II. József uralkodása alatt a várban papi szeminárium működött, később kaszárnyaként funkcionált egészen addig, míg 1811-ben le nem égett.
A vár ezek után másfél évszázadig romos állapotban állt, végül 1953 és 1968 között a szlovák műemlékvédelmi hivatal felújítatta. Jelenleg a vár a szlovák parlament egyes intézményeinek, a Szlovák Nemzeti Múzeumnak és a Történeti Múzeumnak ad helyet. Belépő: 3 Euró





Szent Márton Dóm


A háromhajós gótikus stílusú székesegyház egy román templom helyén épült a XIV. század elejétől 1452-es felszenteléséig. A dóm méretei lenyűgözőek, hossza 67,37 méter, szélessége 22,85 m, magassága 16,2 m. Számos kápolna épült később a székesegyházhoz: a gótikus Szt. Szófia (IV. Vencel cseh király özvegye) kápolna, a Szent Anna kápolna és a barokk Szt. János kápolna. A dóm tornya a három hajóval egy időben készült, érdekessége, hogy fala a városi erődrendszer része volt. 85 méter magas. Tetején egy díszes, aranyozott két méteres pilléren a magyar Szent Korona 1 méter magas, 300 kilogrammos mása van elhelyezve.
Buda eleste után a Szent Márton Dóm szolgált a magyar királyok koronázási templomaként. 1563 és 1830 között 11 magyar királyt és nyolc királynét - kivétel nélkül a Habsburg-Lotharingiai ház tagjait -koronázták itt meg. További érdekesség, hogy Beethoven Missa Solemnis c. műve is itt hangzott el először.




Mihály kapu


A város középkori erődrendszerének egyetlen épségben megmaradt kapuja. Gótikus alapjait a XIV. század első felében rakták le. 1511 és 1513 között megmagasították, majd 1753 és 1758 újra átépítették, ekkor nyerte el mostani formáját. 51 méter magas tornyára Szent Mihály szobra került. Jelenleg a toronyban régi fegyverkiállítás és városi erődrendszer történetéről szóló kiállítás tekinthető meg. A torony kilátójából nagyon szép kilátás nyílik az óvárosra.






Visszaérkezés az Ecseri úthoz 22:00 körül.