34.230.66.177
tavasz
aedc77
105325
e4f3d1
dizajn/fejleckepek/hatter_20210322095002_tavasz.jpg
0
19
nincs
program

Túra - Kirándulás - Kerékpártúra - Vízitúra - Ingyenes szervezéssel

Ha van József nevű ismerősöd, hívd fel és kívánj boldog névnapot!

Ez egy befejeződött túra! El ne indulj rá!
2011.12.17 - Börzsöny nyugati gerince

A Börzsöny nyugati gerincét fogjuk meghódítani. Perőcsényi indulással, és érkezéssel. Mindenkit várok aki szereti a Börzsönyt, és szeretne a nyugati végein túrázni egy jót!

Túravezető:
Blue Mali
Indulás:
2011.12.17 08.00 (szombat)
Tájegység:
Börzsöny
Táv:
24 km
Szintemelkedés:
Menet közben kiderül...
Középhosszú túra (15-35 Km)egy-egy húzósabb emelkedővel tarkított közepes minőségű út vagy lankás, de nehezebben járható turistaút (pl. patakvölgy, szurdok)Egynapos (szállás igénybevétele nélkül hazatérsz róla)Csak nappali túra
Túra során geoláda
Várak a Börzsönyben
Túra doc Túra nyomtatható változata Túra kalória égetés
Teljes útiköltség:
5200 Ft
A költségekről:
5200.-ft- ez oszlik el az autóban ülőkkel.
Mindenkit szívesen várunk, de kik azok, akikre főként számítunk?
Bárki, aki bírja...
Találkozóhely (illetve indulással kapcsolatos egyéb infók):
Perőcsényben az autóbusz fordulónál.

Ennek a koordinátának a közelében fogunk parkolni: N47 59.670 E18 51.773

Budapesti találka megoldható.
A program rövid leírása:
2011.12.17 - Börzsöny nyugati gerinceA nyugati Börzsönyt fogjuk bejárni, pár láda+várkód, illetve reméljük szép idő lesz, no meg kilátás, illetve forrás, és szép erdő. Részletek hamarosan...
-----------------------------------------------

Sziasztok!

Szeretnélek titeket elhívni egy 23,7 kilométeres túrára, mely a Börzsöny nyugati részén fog vezetni.

Indulási állomásunk Perőcsény lesz, ahol parkolunk.
innen indulunk a Piros turistaúton a Jancsi-hegyig, ahol is első ládánk lesz, valamint várkód és remélhetőleg kilátás. Innen megyünk tovább a Piroson a Holló-kőig, ahol is láda van. Megyünk, mendegélünk a Vár-bércen keresztül a Vár-bükkig (láda+várkód). Innen nekiveselkedünk a Magyar-hegynek, ahol is leszedjük a mai utolsó várkódunkat. Majd vissza indulunk, és eközben a Bagolyvár vadászházat útba ejtjük, és megyünk tovább a Piros+-on, majd névtelen úton Hamuházig. Onnan baktatunk a Csarna-patak völgyben a Postás kulcsosházig. Innen megyünk vissza a völgyben a Kéken a Fekete-kút érintésével a tanösvényen a kocsiig.

Remélem, hogy kedvet csináltam sok mindenkinek, és jelentkezni fogtok a túrára.

A túra 4 geoládát érint, tehát itt lesznek a pihenők. Kb. 4x 10 perc.

Aki nem szeret ládázni, az szabadon ihat, ehet, aludhat:))

Kérek mindenkit aki jönne, az jelezze a fórumon, vagy a bicikli@freemail.hu e-mail címen!

Pár hasznos infó:

Jancsihegy

A Magas-Börzsöny nyugati szélén húzódó észak-déli irányú gerinc egyik kiemelkedő része az 627 m tengerszint feletti magasságú Jancsi-hegy. A 250 m relatív magasságú hegyen Miklós Zsuzsa 1986-ban szondázó ásatást végzett.
A Jancsi-hegynél a keskeny gerinc megközelítőleg romboid alakú, 60-65x40-45 m-es viszonylag egyenes, északnyugat felé enyhén lejtő fennsíkká szélesedik ki.
A lakóterület védelmére az északi oldalon a keskeny gerincet sziklába vájt két árokkal vágták át. A külső, 5-8 m széles árok mintegy 30 m hosszú.
A lakóterület északnyugati szélén, ahol a hegy lejtője viszonylag kevésbé meredek, kövekből összerakott 0,5 m magas, 2-4 m széles kősánc húzódik ívelt vonalban, mintegy 50 m hosszan déli irányban.
A leletanyag túlnyomó többsége a késő bronzkori cserepek az urnasíros kultúrához tartoznak.
Az őskori leletekhez viszonyítva kevés XIL-XIII. századi edénytöredék jelzi, hogy az Árpád-korban is volt itt település.
A feltárás nem oldotta meg a földvár keletkezésének kérdését egyértelműen. A számításba vehető két korszak közül az urnasíros kultúrához a földvár kis mérete miatt zárhatjuk ki, habár az északnyugati oldal kősánca megfelelne ennek a kornak. A gerinc kettős átvágása és a lakóterület mérete - ami ugyan valamelyest felülmúlja az átlagost - inkább Árpád-kori, XIL-XIII. századi létesítés mellett szól.
A Jancsi-hegyre a Nagybörzsönyből Salgóvár alatt Perőcsénybe vezető piros sáv jelzésen juthatunk fel.
A táblát a magassági pont közelében lévő nagy sziklatömbre helyeztük el.

Holló- Kő tulajdonképpen 3 különálló szikla gerinc, melyeket nagyobb mélységek választanak el egymástól.
A ládikó a legkisebb gerinchez került. Egyrészt ott volt viszonylag normális rejtek, másrészt ott a legkisebb a forgalom. A doboz, mint már az elején jeleztem, kivehető a kövek megmozdítása nélkül, a fent leírt technikával. Közben viszont vigyázzatok, nehogy lepottyanjatok a szakadékba (télen különösen)! És itt említeném meg, hogy a kisgyerekeket ne hagyjátok kószálni egyedül! Nagyot lehet zuhanni!

Salgóvár

A Salgó vár Perőcsénytől dél-délkeletre, kb. 4 km-re a 715 m magas Vár-bércen található. Nem összekeverendő a Somoskő melletti Salgóvárral.
A vár építtetőjét nem ismerjük, valószínűleg a XIII. század második felében épült. Az első biztos adat 1372-ből származik, ekkor még királyi vár, de 1386-ban már a Lévai Cseh család egyik ősének birtoka. Hamarosan Szécsényi Kónya fia Simon fia volt a birtokos, majd ennek fia Salgói Miklós. Utóbbi azonban 1424-ben hamis pénzverés miatt elvesztette birtokait és a Salgó várat is lerombolták. A vár többé nem épült fel. 1504-ben is mint lerombolt várat említik.
Tengerszint feletti magassága 730 m. Relatív magassága nyugatról az Ipoly völgye felől 600 m, keletről pedig, a Fekete-völgyből 370 m körüli. A vár fekvése védelem szempontjából jó, de a nagy relatív magasság és minden településtől, közlekedési útvonaltól való nagy távolság miatt nem uralkodó.

Magyarhegy

A Magyar-hegy Nagybörzsönytől kelet-északkeletre, 3 km-re fekszik, a Börzsöny hegység nyugati szélét jelentő észak-dél irányú magas hegygerinc utolsó tagjaként. dél és kelet felől a Börzsönyi patak határolja rendkívül meredek hegyoldallal, nyugat felöli oldala az Ipoly völgyébe lejt, több km hosszan. Észak felé a már említett gerinctől mély, keskeny nyereg választja el. A hegy tengerszint feletti magassága 714 m, a Börzsönyi patak feletti relatív magassága 250-300 m. Fekvése, a messze környék felett uralkodó, védelemre igen alkalmas.
A széles gerinc a telep egyik szélét jelenti, kelet felől rendkívül meredek hegyoldal határolja. A hegyoldal nyugat felé, bár itt is meredek, könnyebben járható, itt terült el a lakótelep, amelyet a hegyoldalban egy sánc védett félkörívben. Ez a sánc ma már csak elmosódott terasz alakjában látható. A legkevésbé maradt fenn a déli gerinc felé eső oldalon. A sánccal és a hegy tetejét jelentő lapos gerinccel lezárt terület legnagyobb átmérője kb. 300 m.
A belső területen több vonalban, nagyjából a rétegvonalaknak megfelelően széles teraszok húzódnak, nyilván a házak kialakításához volt ezekre szükség. A sáncon belüli területen , ahol a jelzett út vezet keresztül nagy mennyiségben található a felszínen cserép, valamennyi a kyjatice kultúrába tartozik.
A Nagybörzsönyből Salgóvárhoz vezető piros sáv jelzés a Magyar-hegy csúcsa közelében kétszer is keresztezi a hajdani földvár teraszait.

Csarna-patak:

A patak a Csóványos tömbjének közelében ered, és onnan nyugati, északnyugati, majd északi irányba folyik, végül a Kemence-patakba torkollik. Völgye Magyarország egyetlen vulkáni eredetű középhegységi katlana, a Magas-Börzsöny vulkáni kalderája, amelyet keletről a hegység főgerince (Godó-vár 574 m, Csóványos 938 m, Nagy-Hideg-hegy 864 m), nyugatról pedig a nyugati gerinc (Holló-kő 685 m, Vár-bükk 743 m, Lófarú 726 m, Magyar-hegy 714 m) határol. A patak északi irányban tör ki a kalderából.

2011-12-17in34168718
gombazo.hu
Arte Tenebrarum Könyvkiadó trükkjei