Túra - Kirándulás - Kerékpártúra - Vízitúra - Ingyenes szervezéssel
Ha van Péter nevű ismerősöd, hívd fel és kívánj boldog névnapot!
| 2011.02.26 - Romhányi kékség (Dr. Lada) |   Témanyitó:Dr. Lada |
Részt vettem a túrán és ezt jelöltem is:
.jpg "Fotógaléria")
.jpg "Lappantyú fotógalériája")
.jpg "Napsutke fotógalériája")
.jpg "Fotógaléria")
| Klau | 2011.03.03 22:14 | [Válasz erre]#76   |
Köszi az élménybeszámolót, én egy kicsit kizökkentem tőle a hétköznapi szürkeségből.
Válasz: #75 (Dr. Lada)
| Dr. Lada | 2011.03.03 18:03 | [Válasz erre]#75 |
A túra számokban:
27,8 km + 1,8 km akik Kétbodonyból Romhányig is teljesítették. 736 méter szintemelkedés 4,3 Km/h mozgási sebességgel, a bruttó átlag 2,9 Km/h volt a 27,8 km-et bruttó 10:14 óra alatt tettük meg. A Felsőpetény utáni ráadással 8,1 Km-et csaptunk a túrához.
A száraz számokon túl:
10-en vágtunk neki a kalandnak. Kétbodonynál bepecsételtük az OKT-t, itt kisebb sorban állás alakult ki, annyian pecsételtünk a kerítésre felszerelt pecséttel. Napsütke és én egy autó átjuttatásába kezdtünk, a többiek, hogy addig ne ácsorogjanak elindultak a kéken Romhányba. Autóátvitel közben egy pillanatra megálltam Romhány elején, hogy lefényképezzem a faragott Rákóczi szobrot. Az egyik autót gyorsan leraktuk Felsőpeténybe és mire visszaértünk Romhányba már a többiek a presszóban voltak.
Ahogy beléptünk Lapi kérdezte, hogy nem hiányzik-e valamim. Itt kiderült, hogy a csapat is megnézte a Rákóczi szobrot, és Lapi éles szemével kiszúrta a földön a zsebemből kiesett telefontokomat. Örök hálám üldözze ezért élete végéig, csak vigyázzon nehogy utolérje.:-)))) A presszóban ismét OKT pecsét, majd kis noszogatás útján sikerült indulásra sarkallnom a csapatot. Tettünk egy kis kitérőt a Rákóczi török mogyorófájához. Megcsodáltuk a fát és Romhányra a kilátást, majd visszatértünk a kékre és elhagytuk a várost. Az előző napi pici havazás kb 1 cm-en beborította a turistautat mesés látványt nyújtva és megkönnyítve a haladásunkat, mert a kis hó nem hátráltatott és a fagyos föld miatt sár sem volt. Útközben rengeteg állatnyomot láttunk és Lapinak köszönhetően mindről tudtuk milyen állat járt előttünk. Lapi éles szemével az erdei egér nyomait is kiszúrta, mókás volt a sok kis lábnyom és a farka által húzott csík látványa.
Elértünk az erdészházhoz, ahol ettünk egyet és birtokba vettük időlegesen a házat. Az emeleti teraszon Lapi éles szeme ismét jól jött, mert talált egy erdei sikló levedlett bőrét, majd a ház mögött még mókus nyomokat is fellelt. Megkajáltunk és folytattuk utunk a kéken, majd ismét kis kitérőt tettünk a szív alakú tóhoz. Itt több mint fél órát időztünk a tó nézegetésével, vadászles megmászásával és a csoportkép elkészítésével, a megfelelő állványzat elkészítése miatt talán ez tartott a legtovább.:-) Majd ha már idáig eljöttünk felmentünk a Kő hegy csúcsára is, itt mesés pihenő fogadott. A csúcskereszt egy bokornak volt döntve és a csúcson volt még egy Jézusos kereszt is. Itt megint eltöltöttünk kis időt, mert a Jézus szobor alapanyagában nézeteltérésünk volt, a végén azért egyességre jutottunk, hogy nem műanyag, hanem pléh.:-)
Visszatértünk a kékre Itt ahogy ereszkedtünk lefelé jutott egy kis sár, ettől féltem is, hogy a nap nehogy nagyon felolvassza, azért szerencsénk volt, mert csak a felső 1cm-t olvasztotta meg így nem süllyedtünk el benne, csak a cipőnk talpára ragadt minden lépésnél, így egyre vastagabb lett a talpa és egyre nehezebb.:-) Szerencsére ebből csak kétszer 50 méter jutott, bár ez is épp elég volt, hogy összesarazzuk magunkat.
Alsópeténybe ahogy beértünk érdekes disznótartást láttunk, ehhez hasonló ólat sem láttam még. Nekiálltunk a malacokat fotózni akik elég fotogénnek bizonyultak, mert ahogy észrevették, hogy fotózzuk őket jobban pózoltak mint egy topmodell. A falu közepén ismét gazdagabbak lettünk egy OKT pecséttel. Mielőtt elhagytuk volna a települést még felmentünk a haranglábhoz, a Webőczy síremlékhez és a torony nélküli templomhoz. Itt kicsit ismét pihentünk, így legalább volt idő minden érdekességet és a panorámát is alaposan megnéznünk. A kékre visszaérve folytattuk utunk., és mivel épp a Prónay kastély előtt haladtunk el, az impozáns épületet is megtekintettük.
Felsőpetény szélére érve betértünk az Almássy kastélyba. Körbejártuk a mesés kastélyt és a parkjában is sétáltunk egy kicsit. Itt közben megszületett a döntés, hogy még senki sem fáradt el, világos is van, így csapjuk hozzá a kék Ősagárdi szakaszát is. A helyi intézménybe újabb OKT pecsét került a füzetekbe, majd míg a többiek a falu érdekes templomát megcsodálták, mi átjuttatunk egy autót az új végcélra Ősagárdra.
Nekiindultunk ennek a szakasznak ami egy jó kis hullámvasút. Ősagárd előtt kicsivel sötétedett ránk. A faluban ismét OKT pecsét került a füzetekbe. A falu szélén még kicsit nézegette a társaság a csillagos égboltot, majd összetereltük autóinkat és haza indultunk.
Remélem a résztvevők jól érezték magukat a túra alatt, aki meg nem tudott eljönni, ezen beszámolót olvasva néhány percre kikapcsolódott a hétköznapi malomból.:-)
És akkor a szintrajz:
27,8 km + 1,8 km akik Kétbodonyból Romhányig is teljesítették. 736 méter szintemelkedés 4,3 Km/h mozgási sebességgel, a bruttó átlag 2,9 Km/h volt a 27,8 km-et bruttó 10:14 óra alatt tettük meg. A Felsőpetény utáni ráadással 8,1 Km-et csaptunk a túrához.
A száraz számokon túl:
10-en vágtunk neki a kalandnak. Kétbodonynál bepecsételtük az OKT-t, itt kisebb sorban állás alakult ki, annyian pecsételtünk a kerítésre felszerelt pecséttel. Napsütke és én egy autó átjuttatásába kezdtünk, a többiek, hogy addig ne ácsorogjanak elindultak a kéken Romhányba. Autóátvitel közben egy pillanatra megálltam Romhány elején, hogy lefényképezzem a faragott Rákóczi szobrot. Az egyik autót gyorsan leraktuk Felsőpeténybe és mire visszaértünk Romhányba már a többiek a presszóban voltak.
Ahogy beléptünk Lapi kérdezte, hogy nem hiányzik-e valamim. Itt kiderült, hogy a csapat is megnézte a Rákóczi szobrot, és Lapi éles szemével kiszúrta a földön a zsebemből kiesett telefontokomat. Örök hálám üldözze ezért élete végéig, csak vigyázzon nehogy utolérje.:-)))) A presszóban ismét OKT pecsét, majd kis noszogatás útján sikerült indulásra sarkallnom a csapatot. Tettünk egy kis kitérőt a Rákóczi török mogyorófájához. Megcsodáltuk a fát és Romhányra a kilátást, majd visszatértünk a kékre és elhagytuk a várost. Az előző napi pici havazás kb 1 cm-en beborította a turistautat mesés látványt nyújtva és megkönnyítve a haladásunkat, mert a kis hó nem hátráltatott és a fagyos föld miatt sár sem volt. Útközben rengeteg állatnyomot láttunk és Lapinak köszönhetően mindről tudtuk milyen állat járt előttünk. Lapi éles szemével az erdei egér nyomait is kiszúrta, mókás volt a sok kis lábnyom és a farka által húzott csík látványa.
Elértünk az erdészházhoz, ahol ettünk egyet és birtokba vettük időlegesen a házat. Az emeleti teraszon Lapi éles szeme ismét jól jött, mert talált egy erdei sikló levedlett bőrét, majd a ház mögött még mókus nyomokat is fellelt. Megkajáltunk és folytattuk utunk a kéken, majd ismét kis kitérőt tettünk a szív alakú tóhoz. Itt több mint fél órát időztünk a tó nézegetésével, vadászles megmászásával és a csoportkép elkészítésével, a megfelelő állványzat elkészítése miatt talán ez tartott a legtovább.:-) Majd ha már idáig eljöttünk felmentünk a Kő hegy csúcsára is, itt mesés pihenő fogadott. A csúcskereszt egy bokornak volt döntve és a csúcson volt még egy Jézusos kereszt is. Itt megint eltöltöttünk kis időt, mert a Jézus szobor alapanyagában nézeteltérésünk volt, a végén azért egyességre jutottunk, hogy nem műanyag, hanem pléh.:-)
Visszatértünk a kékre Itt ahogy ereszkedtünk lefelé jutott egy kis sár, ettől féltem is, hogy a nap nehogy nagyon felolvassza, azért szerencsénk volt, mert csak a felső 1cm-t olvasztotta meg így nem süllyedtünk el benne, csak a cipőnk talpára ragadt minden lépésnél, így egyre vastagabb lett a talpa és egyre nehezebb.:-) Szerencsére ebből csak kétszer 50 méter jutott, bár ez is épp elég volt, hogy összesarazzuk magunkat.
Alsópeténybe ahogy beértünk érdekes disznótartást láttunk, ehhez hasonló ólat sem láttam még. Nekiálltunk a malacokat fotózni akik elég fotogénnek bizonyultak, mert ahogy észrevették, hogy fotózzuk őket jobban pózoltak mint egy topmodell. A falu közepén ismét gazdagabbak lettünk egy OKT pecséttel. Mielőtt elhagytuk volna a települést még felmentünk a haranglábhoz, a Webőczy síremlékhez és a torony nélküli templomhoz. Itt kicsit ismét pihentünk, így legalább volt idő minden érdekességet és a panorámát is alaposan megnéznünk. A kékre visszaérve folytattuk utunk., és mivel épp a Prónay kastély előtt haladtunk el, az impozáns épületet is megtekintettük.
Felsőpetény szélére érve betértünk az Almássy kastélyba. Körbejártuk a mesés kastélyt és a parkjában is sétáltunk egy kicsit. Itt közben megszületett a döntés, hogy még senki sem fáradt el, világos is van, így csapjuk hozzá a kék Ősagárdi szakaszát is. A helyi intézménybe újabb OKT pecsét került a füzetekbe, majd míg a többiek a falu érdekes templomát megcsodálták, mi átjuttatunk egy autót az új végcélra Ősagárdra.
Nekiindultunk ennek a szakasznak ami egy jó kis hullámvasút. Ősagárd előtt kicsivel sötétedett ránk. A faluban ismét OKT pecsét került a füzetekbe. A falu szélén még kicsit nézegette a társaság a csillagos égboltot, majd összetereltük autóinkat és haza indultunk.
Remélem a résztvevők jól érezték magukat a túra alatt, aki meg nem tudott eljönni, ezen beszámolót olvasva néhány percre kikapcsolódott a hétköznapi malomból.:-)
És akkor a szintrajz:
